A választottbíráskodás terjedelme a magyar jogtörténetben

A választottbíráskodás az ún. alternatív1 vitarendezési módszerek (Alternative Dispute Resolutions, a nemzetközi irodalomban bevett rövidítéssel élve: ADR) egyike, és mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon ezek legelterjedtebb változata. Ebben a tanulmányban a hazánkban is egyre nagyobb teret nyerő intézmény magyarországi történetét kívánom bemutatni abból a nézőpontból, hogy milyen típusú ügyeket lehetett jogszerűen választottbíróságok elé vinni: az ügykör összetételét és változásait. Ennek bemutatása mellett időnként kitekintek a választottbírósági fórumrendszerre is, mivel ez legtöbbször bizonyos speciális ügytípusok mentén alakult. Néhány helyen a témához való kapcsolódása okán említést fogok tenni a konkrét választottbírósági eljárás alapját jelentő jogügyletekről is, de ezekkel részletesen itt és most nem foglalkozom. Az idődimenziót tekintve az áttekintés fókuszpontjába a 19. század második felétől napjainkig tartó időszakot helyeztem. A célom ezzel az áttekintéssel a választottbíráskodás mai hazai helyzetéhez vezető folyamatoknak a bemutatása, és a jelzett időszak az, amelyik a leginkább érezhetően formálta az intézmény jelenét, ez takarja a mai helyzet közvetlenebb előzményeit. Emiatt bár a fonalat a legrégebbi magyar jogtörténeti emléknél veszem fel, de részletesen csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni időszakot tárgyalom. Mivel a történetet napjainkig vezetem, így néhány vonatkozásban értelemszerűen a jelenről is említést fogok tenni