A Reforrmatory és európai hatása

A büntetőjog terén a XIX. században, főleg az Egyesült Államokból kiindulva jelent ős változások történtek. A büntetés-végrehajtás jelentős átalakuláson esett át. A szabadságvesztő büntetések letöltésére különböző típusú börtön-rendszereket hoztak létre. Ezek a következők: 1) az Auburn-i hallgató-rendszer,1 amelyben a fegyencek éjszaka magánzárkába kerültek, nappal hallgatási kényszer mellett közös munkatermekben dolgoztak.2 2) a Pennsylvania-i (magány) rendszer,3 amelyben az elitéltek büntetésük egész időtartama alatt magánzárkában voltak elhelyezve. 1829-ben alapították meg az első ilyen intézetet Eastern Penitentiary néven (Philadelphia, Pennsylvania állam). A rabok teljes elkülönítését, már nem alkalmazzák a XX. századra. A túlzsúfoltság miatt gyakori, hogy egy zárkában több elitélt van elhelyezve. Ennek belgiumiváltozatában az elkülönítés oldottabb, volt „látogató”: börtönigazgató, intézeti tanító, lelkész. 3) A genfi osztályzási rendszerben az elítéltek nappal rendszerint közösen dolgoztak. A büntetés-végrehajtási intézményben tanúsított magviseletük alapján az elítélteket osztályokba sorolták, ahol a magasabb osztályokba soroltak egyre több kedvezményt élveztek.4 4) A müncheni-rendszer alapján az elítélteket ugyancsak osztályozták. Obermaier5 (müncheni fegyintézeti igazgató) a fegyőrök számának csökkentését szerette volna elérni. Szerinte ugyanis, a rabok bizonyos szintig maguk is képesek a fegyelem fenntartására. Ennek megvalósításához egy speciális „feljelentési rendszert” vezetett be. 5) Machonocie-rendszer (jegyrendszer), amelyben a fegyenceknek arra kellett törekedniük, hogy minél több jegyet szerezzenek meg meghatározott időegységek alatt. Mivel, aki kimagaslóan teljesített az akár saját rabságának idejét is csökkenthette ezáltal.6 6) Jelentős az angol-rendszer7 is, ahol az elítélt 3 fokozat teljesítésével nyerte el a szabadságát: magánelzárás-közös fogságfeltételes szabadlábra helyezés. 7) Az ír fokozatos-rendszerben,8 amelyet Sir Walter Crofton nevéhez köt az utókor, négy fokozat vezetett el a szabadsághoz (magánelzárás – közös fogság – közvetítő intézet – feltételes szabadlábra helyezés).Új elméletek születtek, melyek szerint a büntetés elsődleges célja, nem feltétlenül a megtorlás, hanem a nevelés. Az Amerikai Egyesült Államokban új intézmények látták napvilágot: 1. a határozatlan tartamú elitélés, 2. a reformatory, 3. a próbára bocsátás, 4. és a fiatalkorúak bírósága. A dolgozatom címéből következően az alábbiakban az első két intézménnyel és azok európai fogadtatásával foglalkozom