Krónikus urológiai megbetegedések egészségügyi közgazdaságtani vizsgálata = Health economic evaluation of chronic urologic diseases

Disszertációmban a krónikus urológiai megbetegedések közé tartozó jóindulatú prosztata megnagyobbodás, a húgyhólyagdaganat, a női és férfi vizeletinkontinencia és az alsó húgyúti problémák, valamint a hiperaktív hólyag szindróma egészségügyi közgazdaságtani kérdéseit elemzem. A lakosság idősödése miatt ezeknek a megbetegedéseknek a száma és társadalmi terhe jelentősen növekszik. Ezek a megbetegedések napjainkban is igen jelentős költségtényezők és a költségek további gyors növekedése várható már a közeljövőben is. Az új betegek száma az egyes korcsoportokban meglehetős stabilitást mutat, azonban a lakosság várható élettartamának és az egyre hatékonyabb terápiáknak köszönhetően az összes megbetegedettek száma jelentésen nő. A költségek folyamatosan növekednek, mivel hosszútávon fennálló, folyamatos egészségügyi ellátást igénylő krónikus betegségekről van szó. Az egyre emelkedő betegszám és társadalmi terhek miatt egyre több fejlett országban megkülönböztetett figyelemmel fordulnak ezen kérdések felé. Az egyes országokban ’idősödési stratégiákat’ hoznak létre és az idősödés közgazdaságának egészségügyi kutatása az egészségügyi közgazdaságtani kutatások fősodrába tartozik. A megfelelő politikai egészségpolitikai döntések és a fenntartható finanszírozási döntések adatigénye jelentős. Hazánkban keveset tudunk a krónikus urológiai betegségek epidemiológiájáról és társadalmi terhéről, ami pedig jelentősen nehezíti a megfelelő egészségpolitikai és finanszírozási döntések meghozatalát. A társadalmi teher megismeréséhez ismernünk kell a betegségek előfordulását, ezen belül is az új megbetegedéseket (incidencia) és az összes betegszámot (prevalencia), a betegség súlyosság szempontjából fontos alcsoportok létszámát (hiszen a költség a betegség súlyosságtól függ), a betegség direkt és indirekt költségét és az életminőségre gyakorolt hatását. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a betegségek valós társadalmi fontosságát fel lehessen mérni, illetve az egyre újabb és újabb, és egyre költségesebb terápiák költségvetési hatását és költség-hatékonyságát kalkulálni lehessen, ami egyrészt a társadalombiztosítás 10 számára kötelező, másrészt a fenntartható egészségügyi finanszírozás kialakításához feltétlenül szükséges. A Disszertációban összefoglalt kutatás több krónikus urológiai betegség egészségügyi közgazdaságtani vizsgálatára terjed ki, hiszen ezek eredményeit össze kell tudnunk hasonlítani. Annak érdekében, hogy az egészségpolitika és a finanszírozás rangsorolni tudjon, ismerni kell az egyes betegségekben szenvedők számát, direkt és indirekt költségeit, életminőségre és munkavégzésre gyakorolt hatását, azaz a társadalmi terheket. Az egyes vizsgált megbetegedések esetén a terület sajátosságaitól és a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai szakirodalomtól is függően eltérő célkitűzéseket és hipotéziseket fogalmaztunk meg és a kutatás során alkalmazott módszertan is eltérő. A Disszertációban közölt kutatási eredmények korábban sem hazánkban és régiónkban nem álltak rendelkezésre, illetve több olyan eredményt is sikerült elérni és publikálni, amelyeket először közöltünk a szakirodalomban. Ezek a kutatási eredmények hiánypótlók, és jól hasznosíthatók az egészségpolitikai és finanszírozási döntések előkészítése során