A női munkavállalás hatása a napi időfelhasználásra = The effect of female employment on time use

Napjainkra a tradicionális családmodell - amelyben a férfiak feladata a pénzkeresés és a család anyagi biztonságának a megteremtése, a nőké pedig a háztartás ellátása és a gyermekek testi-lelki gondozása - eltűnőben van. A kétkeresős családtípus vált dominánssá. A házas nők erősödő munkaerő-piaci részvétele azonban a családon belüli munkamegosztás mintázatát nem alakította át radikálisan, bár az idősorok szerint a férfiak egyre több, a nők egyre kevesebb időt fordítanak a hagyományos háztartásellátó tevékenységekre. Ennek következménye a nőkre nézve, hogy a munkahelyi és az otthoni - háztartási és gyermeknevelési - tevékenységek tartós kettős terhe fáradtságot és fokozott stresszt eredményez, amely kihat a családi élet minőségére, a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésére, az egyén munkahelyi lehetőségeire és egészségi állapotára, valamint összefüggésbe hozható kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal is. A kutatásomban a női munkavállalás és a napi időtöltés legfontosabb összefüggéseit tanulmányozom az 1999-2000 és 2009-2010 közötti időszakban. Az elemzés során négy témakör vizsgálatát tűztem ki, melyek a női munkavállalás egy-egy jellegzetes problémakörét érintik. Az első lépésben arra keresem a választ, hogy a férfiak és nők háztartási munkára fordított idejében kimutatható változás 1999-2000 és 2009-2010 között szignifikánsnak tekinthető-e. E kérdés napjainkban már túlmutat a "számok világán", egy olyan egyszerű statisztikai hányados, mint "A nők háztartási munkára fordított ideje a férfiak időfelhasználásának arányában" szimbolikus jelentést nyert, a nemi egyenlőség indikátoraként véleményformáló erővel hat(hat) egy-egy országokról kialakult képre. ____ My research investigates the most important dependencies between women’s employment and daily time use within the 1999-2000 and 2009-2010 time periods. Through the analysis of time use we can capture social-economic changes, which evolve over a longer period of time therefore their trends can be formulated within such timeframes. The primary objective of the questions discussed within the dissertation is exposing those trends and placing them within the social change processes, furthermore give possible explanations of the same