A technológiai közelség által közvetített agglomerációs előnyök hatása a hazai vállalatok túlélésére

A gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödéséből származó agglomerációs előnyökhöz nem egyformán férnek hozzá a vállalatok. Különösen a tudástúlcsordulás formájában jelentkező előnyök kihasználásához a technológiai tudás hasonlóságára, közelségére van szükség. Ez a technológiai közelség kedvezően hat a térségek gazdasági növekedésére és az új gazdasági tevékenységek megjelenésére, ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk ezeknek az új tevékenységeknek a fennmaradásáról. Tanulmányunk célja a technológiai közelség által közvetített agglomerációs előnyök és a hazai induló vállalatok túlélése közötti kapcsolat vizsgálata az evolúciós gazdaságföldrajz nemzetközi irodalmában elterjedt módszer adaptálásával. Ezen felül feltárjuk, hogy ezek az előnyök egyformán hozzáférhetők-e a külföldi és hazai tulajdonú vállalatok számára. Áttekintjük a technológiai közelség és kapcsolódó változatosság szakirodalmát, majd a KSH vállalati szintű paneladatbázisára támaszkodva, mintánkat a hazai kistérségekben 2005 és 2011 között induló feldolgozóipari vállalatokra szűkítve, Cox arányos kockázati modelljének segítségével elemezzük a vállalati túlélést. Eredményeink alapján a hazai kistérségekben induló feldolgozóipari vállalatok túlélését a térségi gazdasági tevékenységek változatosságán alapuló agglomerációs előnyök segítik. Ez a hatás elsősorban a technológiai értelemben közeli iparágak kapcsolódó változatosságából fakad, és a fennálló gazdasági szerkezetet útfüggő módon erősíti. Ez az eredmény a szakpolitika számára annak lehetőségét veti fel, hogy kapcsolatteremtési platformok és tanácsadás formájában segítse az induló vállalkozások túlélését, mivel a kapcsolódó változatosság regionális jelenlétét a vállalatok nem feltétlenül észlelik lehetőségként. A kapcsolódó változatosságból származó előnyökhöz a külföldi tulajdonú induló vállalatok a hazai versenytársaiknál nagyobb mértékben férnek hozzá