Új generációs kutatónemzedék és a felelősségteljes innováció

Napjainkban a tudományos és technológiai fejlesztés elengedhetetlen egy-egy vállalat vagy területi egység versenyképességének javításához, azonban ez gyakran negatív környezeti, etikai, társadalmi hatásokkal is jár. Az innovációs tevékenységek ambivalens, bizonytalan és nem kívánt hatásainak kezelése napjaink egyik legjelentősebb kihívása lett, melyre a felelősségteljes kutatás és innováció (responsible research and innovation, RRI) adhat választ. Napjainkra az RRI elméleti háttere letisztult, és egyre több kutatás irányul a gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Így fontossá vált a társadalom- és természettudományi kutatások integrációja, az ún. társadalmi-technikai integrációs kutatás (Socio-Technical Integration Research, STIR). E módszert a fejlett országok után elsőként Magyarországon tesztelték, melynek eredményei szerint a kutatók poszt-szocialista környezetben történő szocializációja jelentős mértékben befolyásolja a STIR eredményességét. Így kutatásunk célja, hogy a relatíve elmaradott térségek sajátosságaira is tekintettel olyan innovációmenedzsment módszert fejlesszünk ki, amely alkalmas arra, hogy a fiatal, természettudományi területen kutatók gondolkodásába a felelősségteljes kutatás és innováció témakörét integrálja. Ennek érdekében a STIR módszert adaptáltuk, figyelembe véve a kései Y, valamint a Z generáció sajátosságait. Eredményeink szerint a módszer megfelelő keretet nyújthat arra, hogy a jövő kutatógenerációjának látókörét kiszélesítse, és növelje a fiatalok társadalomtudományi ismeretek iránti fogékonyságát. Nowadays scientific and technological development is essential for a company or a territorial unit to improve its own competitiveness; however, these may often cause negative environmental, ethical and social impacts. Handling the ambivalent, uncertain and unexpected impacts of innovation activities has become one of the great challenges which the notion of responsible research and innovation (RRI) may respond to. Recently, the theoretical background of RRI has clarified and more researches are focusing on its practical implementation. As a result, the integration of research in social and natural sciences has become important, its method is the Socio-Technical Integration Research (STIR). This method was firstly employed in Hungary outside of the developed world, and its results point out that the postsocialist environment of the researchers significantly influences the effectiveness of STIR. So our research aims to work out an innovation management tool which takes into account the special features of a relatively underdeveloped region and is capable of integrating the notion of RRI into the way of thinking of the young researchers in natural sciences. In order to do so, we have adapted the STIR taking into consideration the special features of the late Y and the Z generation. Our findings show that STIR is appropriate to widen the knowledge of the future research generation and improve their sensitivity towards social sciences