A déli magyar-román határrégió kitörési pontjai

Miután a klaszter-feltérképezés – a potenciális és meglévő klaszterek azonosítása egy régió gazdaságában – megtalálta a helyét a tudományos irodalomban, a fejlett országokban számos kísérletet tettek annak érdekében, hogy feltárják egy ország, egy bizonyos régió vagy megye gazdasági struktúráit és megtalálják azok csúcsosodási pontjait. Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat ésszerűen felhasználó hatékony regionális vagy helyi fejlődési folyamathoz ideális esetben szükség van egy alapos tanulmányra, amely bemutatja a gazdaság fő mozgatórugóit, a klaszter-feltérképezés eszköztárát a gyakorlatban számos esetben figyelmen kívül hagyják. Ennek oka a fejlett országok számára kidolgozott eszközök bonyolult és problematikus adaptálása: a statisztikai adatbázisoknak megvannak a hiányosságai és a primer adatgyűjtés meglehetősen költséges. Jelen tanulmány célja a román-magyar határmenti régió déli részének vizsgálata ennek az eszköztárnak a segítségével. A hiányosságok és nehézségek tudatában, a tanulmány eredményei pontos adatokon alapulnak. Ezek az eredmények további tanulmányok kiinduló pontját is képezhetik a jövőben. A határmenti térség gazdasági struktúráját több szempontból vizsgáljuk, amelyek együtt bizonyos következtetésekhez és a régió potenciális "humánerőforrásának”, az építőipari és a különböző feldolgozóipari klaszterek azonosításához vezetnek. As cluster-mapping – identifying potential and existing clusters in a region’s economy – has found its place in the scientific literature, several attempts have been made in the developing countries to reveal the economic structure of the country, a specific region or county, and to find their highpoints. Despite the fact that an effective regional or local development process with the rational use of the resources at hand ideally needs the outputs of a thorough study revealing the true drivers of the economy, in practice the toolkit of clustermapping is often ignored. The reason is the difficult and problematic adaptation of the tools developed for developed countries: statistical databases have their shortcomings, primer data collection is rather costly. The aim of this paper is to carry out an inquiry into the southern part of the Hungarian-Romanian cross-border region on the basis of this toolkit, however. Besides the awareness of deficiencies and difficulties, this study gives results based on exact data. These results may also form the starting point of further studies. The economic structure of the cross-border region is analysed from different aspects, which together lead to certain consequences and also to the identification of the potential “Human resource”, Construction and various processing industry clusters of the region