Az 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve

A regionális különbségek az Európai Uniós csatlakozás napirendre kerülésével megnövekedett jelentőséget, új tartalmat nyertek. Magyarország régiói közül a Dél-Alföld területileg a legnagyobb és a második legnépesebb régió. Gazdaságilag fejletlen és elmaradottsága a fejlettebb régióktól növekvő. A gazdasági növekedés alapvető tényezői tekintetében a régiók rangsorában rendre az utolsó helyek egyikét foglalja el. Alacsony a munkaerő iskolázottsága, kevés a beruházás, nem jön ide a külföldi tőke. Kifejezetten kedvezőtlen a térség gazdasági szerkezete, nagy súlyt képviselnek a fejlődésképtelen vagy mérsékelt növekedést mutató ágazatok. A kedvezőtlen gazdasági eredmények alacsony jövedelmet, alacsony nyugdíjat nyújtanak a régió lakóinak és ennek hatása érzékelhető a háztartások különféle javakkal való ellátottságában és felszereltségében. A gazdaság állapota, a jövedelmi helyzet, az életkörülmények alakulása áttételesen kedvezőtlen hatással van a demográfiai mutatókra is. A térség felzárkóztatása azt kívánná, hogy felismerésre kerüljenek a fejlődést szolgáló lépések, szakítani kellene a kialakult helyzetet eredményező, hagyományos ágazatokban való gondolkozással és a Dél-Alföldnek szóló speciális fejlesztési programot kellene kialakítani. Regional differences acquire larger significance and a new meaning with prospects of accession to the European Union. Among the regions of Hungary, the Southern Great Plain is the largest geographically and the second most populated. It is somewhat economically underdeveloped, and its relative backwardness in comparison with more developed regions is increasing. With regard to economic growth, the region usually occupies the last place in inter-regional rankings. Workforce education is at a low level, there is a low investment level and foreign capital is generally not attracted to the region. Regional economic structure is certainly unfavourable, being dominated by moderately developing sectors or those not suitable for further expansion. The unfavourable economic situation produces relatively low income and pension levels. These effects are noticeable in the composition of household provisions and acquisition of various goods and services. Economic conditions and the general income situation influencing living standards have an indirectly bad effect on the demographic index. The region's rate of catching up would require the recognition of developmental supporting steps. It would certainly be advisable to break with the traditional sector-centred way of thinking which is responsible for the existing situation, and a special improvement programme should be devised for the Southern Great Plain area