The fight against tax fraud in Hungary

Az adócsalás több mint 2500 éves jelenség, amely minden állam kisérő jelensége, ahol bármifajta adóztatás működik. A magyarországi adócsalás elleni küzdelem rendszerváltás utáni korszakát vizsgálva megállapítható, hogy az 1990-es évek elején sem a közigazgatás, sem a politika nem fordított kiemelt figyelmet e feladatra, úgy vélték ez csupán a piacgazdaság kialakulásához kapcsolódó átmeneti probléma. Az 1987-ben beinduló privatizáció és a jogi háttér átalakulása modern adórendszer kialakulása egy jól felépített adóigazgatást igényelt volna. Ennek ellenére az első adóigazgatás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény az adóreformokat követően három évvel jelent meg. A jelentős mértékű fekete gazdaság, az olajszőkítés, a csökkenő állami bevételek és az adózók növekvő száma a 90-es évek közepén ráirányította a figyelmet az adóigazgatás hatékonyságának problémájára és az adócsalás elleni küzdelemre. A büntető törvénykönyv is reagált ezekre a kihívásokra és a Btk. 310. §-a meghatározta az adócsalás fogalmát. Ezzel egy időben megszülettek azok az alapvető törvények, mint a jelenleg is hatályos áfa és szja törvény, valamint megszületett az első jövedéki törvény és az évtized végére az adóigazgatás alapelvei közé olyan új elemek kerültek be, mint a szerződések tartalom szerinti elbírálása. A hatékonyabb jogalkotás és az 1998-ban létrehozott speciális adónyomozó szervezet munkájának hatására az adócsalás jelensége nem szűnt meg, csupán átalakult, e bűncselekmény elkövetői egyre felkészültebbé és szervezettebbé váltak, és az általuk okozottkárok nagysága jelentős mértékben napjainkra sem csökkent. A 2003. évi erőteljes jogalkotási hullámban új jövedéki, vám- és adóigazgatási törvények születtek és szigorították a közpénzek felhasználásának rendszerét is. Ennek ellenére az adócsalás és a feketegazdaság nagyságrendje érzékelhetően nem csökkent és ugyanúgy kihívást jelent napjainkban az adóigazgatás és a politika számára, mint a rendszerváltás időszakában