The Hungarian workers' compensation system

A tanulmány első részében bemutatásra kerül a magyar balesetbiztosítás kialakulása és történeti fejlődése. A történeti áttekintés során elsősorban a jogi szabályozás fejlődésére és a folyamatosan megjelenő jogszabályok bemutatására törekedtünk. .A munka második részét képezi a társadalombiztosítás keretében szabályozott baleseti ellátásokra vonatkozó hatályos magyar jogszabályok. bemutatása. A magyar munkavédelemre vonatkozó jogi szabályozás értelmében a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső behatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid időn belül következik be, és sérülést, mérgezést vagy más testi- lelki egészségkárosodást, halált okoz. A társadalombiztosítási ellátások körében a baleseti ellátásokra jogosító eseményeket ennél szűkebb értelemben, a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett balesetekből eredő ellátási igényekre alkalmazzuk. A munkavédelmi előírások betartásával, betartatásával a munkáltatók kötelesek olyan munkavégzésre alkalmas körülményeket teremteni, ahol a munkavállalók élete, testi épsége és egészsége nincs veszélynek kitéve. Abban az esetben, ha ennek ellenére a munkavállaló a munkavégzésével összefüggésben egészségkárosodást szenved, a társadalombiztosítási rendszer keretében baleseti ellátásokat vehet igénybe. Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodásokra nyújtott baleseti ellátásokra speciális, az általános szabályoknál kedvezőbb szabályok vonatkoznak, így szélesebb körű gondoskodás igénybevételére vagy magasabb összegű ellátásra biztosítanak lehetőséget. A baleseti ellátások szabályozása a magyar társadalombiztosítási rendszerben két törvényben történik. Egyrészt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól rendelkező törvény megkülönböztet a) természetbeni ellátásokat (baleseti egészségügyi szolgáltatások), illetve b) pénzbeli ellátásokat. A pénzbeli ellátásokon belül további két fajta ellátás igényelhető: ba) a balesetből eredő keresőképtelenség idejére baleseti táppénz és bb) a balesetből eredő munkaképesség-csökkenés esetére baleseti járadék, feltéve, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke nem haladja meg 66 százalékot. Másrészt a társadalombiztosítási nyugellátásokról rendelkező törvény tartalmazza a baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályokat. Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét 67 százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében vesztette el és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás elő tti kereseténél. Munkánk harmadik részében részletesen foglalkoztunk a munkáltató balesetért fennálló munkajogi felelősségével, ami rendkívül szoros jogi kapcsolatban van a társadalombiztosítási baleseti ellátásokkal. A következő nagyobb részben részletesen bemutatásra került a munkaügyi ellenőrzés rendszere. Ezt követően a baleseti ellátásokkal szembeni néhány régi/új kihívással foglalkoztunk röviden. Ide soroltuk a fiatal munkavállalók, nők és terhes anyák, megváltozott munkavégzőképességű személyek fokozott munkajogi védelmét, nemdohányzók védelmét, valamint a távmunkát végző személyekre, illetve a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó speciális szabályok ismertetését. A munka utolsó részében röviden bemutattuk, hogy az elmúlt egy évtizedben milyen — a baleseti ellátások rendszerét szervesen érintő — reform-elképzelések láttak napvilágot Magyarországon