Ciklikus klímaváltozások kimutatása dél-magyarországi pleisztocén rétegsorok üledéktani, geokémiai és őslénytani vizsgálatai alapján

A Paksi Lösz Fomációba tartozó rétegsorok vizsgálatai kibővítették és elmélyítették a terület lösz-paleotalaj összleteire vonatkozó ismereteinket. A paleoklimatikus feltételek által meghatározott üledéktani jellemzők, mikromorfológiai valamint az ásványi és kémiai összetétel alapján különböző mértékű mállás és pedogenezis által kialakított lösz- és paleotalaj típusokat különítettünk el, melyek alapján rekonstruálhatók a paleoklimatikus trendek is. Fenti vizsgálatok a rétegtani korrelációhoz is nagyban hozzájárultak. Kvartermalakológiai vizsgálataink alapján kimutattuk a terület "fiatal lösz" sorozatának paleoökológiai és klímatörténeti változásait és a terület zöld folyosó jellegét a preillír refugiumterület és az ettől északra fekvő területek között. A középső- és felső-pleisztocén képződmények paleoökológiai vizsgálatai a területen érvényesülő erős déli klímahatás következményeire világítanak rá. A területen a csapadék mennyisége és ezzel összefüggésben a növényzeti borítottság nagyobb volt, mint a Kárpát-medence középső és északabbi területein. A zártabb növényzeti borítottság azokra az időszakokra is jellemző, melyekben a Kárpát-medence központi és északi területein általánossá váltak a nyílt területek. Az enyhébb klíma és a nagyobb növényzeti borítottság kiegyenlítő hatása miatt a lehűlések erős hatása gyakran nem tapasztalható. Több új paleoökológiai-biosztratigráfiai horizontot irtunk le, melyek közül legkarakteresebb a vezetőszintként használt, középső-pleisztocén korú "Bagi tefra" feküképződményéhez köthető nagyon markáns lehűlési szakasz, korjelző faunával. | The investigations brought extended new results regarding the characteristics of loess-paleosol sequences. Via the evaluation of the patterns observable in such parameters as grain-size composition, micromorphology, chemical and mineral composition, all heavily influenced by the prevailing past climatic conditions, numerous genetic loess and paleosol types could have been distinguished reflecting differential degree of weathering and pedogenesis. The observed patterns in the referred parameters are suitable for capturing paleoclimatic fluctuations as well. With the help of the gained results of detailed malacological analyses, a detailed climate and paleoecological history of the "young loess" series of the study area was given. Furthermore, the role of the area as an ecological corridor between the refugia of the Preillirycum and the areas north of the study site could also have been corroborated. The paleoecological investigations point to a strong, southern climatic influence in the study area. Not only higher values in the precipitation, but a concomitant higher vegetation cover is discernible compared to the central and northern parts of the Carpathian Basin. The special conditions observable in the milder conditions and greater vegetation cover at the study site had a moderating effect on the climate. As a result the stronger cooling periods are often not observable here. Finally, several new paleoecological-biostratigraphical horizons were introduced. The most characteristic of these is connected to the bedrock of the "Bag Tephra", indicating an intensive cooling embedding index fossils